-
1 ἀνταποδίδωμι
A give back, repay, tender in repayment or requital, Batr.186; ἀ. τὸ ὅμοιον, τὸἴσον, Hdt.1.18, Th.1.43;χάριν Pherecr. 2D.
; ;ἀ. τροφεῖα Lys.6.49
;ἀρετήν Th. 4.19
;ὕβριν Plu.2.825c
; τὰ αὐτὰ ἀ. react in the same way, Pl.Ti. 79e; of counter-arguments, Id.Prm. 128d: abs., pay back, Th.3.40, Arist.Rh. 1367a21.2 make convertible,τὴν μεταφορὰν τὴν ἐκ τοῦ ἀνάλογον Arist. Rh. 1407a15
:—[voice] Pass., Demetr.Eloc.79.b Gramm., make to correspond, of correlatives (e.g. τοιοῦτος, οἷος), in [voice] Pass., A.D.Conj.254.19, Synt.54.5, al.; so of μέν.. δέ, Arist.Rh. 1407a23, Demetr.Eloc.53, cf. Hermog.Id.1.4, al.3 intr., answer to, correspond with, , cf. b; οὐκ ἀνταποδίδωσι τὸ ὅμοιον there is no similar correspondent, Arist.Mete. 347b32, cf. IA 707b16, Ps.-Alex.Aphr. inSE192.14.4 give back words, exchange 'tu quoque's', Pl Phdr.236c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνταποδίδωμι
-
2 μετρέω
Aἐμετρίωμες Tab.Heracl.2.45
: [tense] pres. part. [voice] Pass. μετριώμεναι ib.1.22, 28: ([etym.] μέτρον):— measure:I of Space, measure, i. e. pass over, traverse,πέλαγος μέγα μετρήσαντες Od.3.179
; προτέρω μετρεῖν (sc. θάλασσαν) to sail farther, A.R.2.915, cf. 4.1779:—in [voice] Med.,ἅλα μετρήσασθαι Mosch.2.157
; μετρούμενον ἴχνη τὰ κείνου measuring them with the eyes, S.Aj.5:—[voice] Pass., to be measured, A.Ch. 209; to be measured round, D.P.197.II of Time,μακροὶ.. ἂν μετρηθεῖεν χρόνοι S.OT 561
.III of Number, Size, Worth, etc.,2 measure, χώρην ὀργυιῇσι, σταδίοισι, etc., Hdt.2.6;χώρας κατὰ παρασάγγας Id.6.42
; τῇ γαστρὶ μ. τὴν εὐδαιμονίαν measure happiness by sensual enjoyments, D.18.296;μ. πορφύρᾳ τὸ εὔδα' μον Luc.Nigr.15
, etc.; ὁπηνίκ' ἂν εἲκοσι ποδῶν μετροῦντι τὸ στοιχεῖον ᾖ when you measure it, Eub.119.7, cf. 9; ; μ. καὶ ἀριθμεῖν καὶ ἱστάναι ib. 602d: —[voice] Pass.,Πόντος.. καὶ Ἑλλήσποντος οὕτω μοι μεμετρέαται Hdt.4.86
;μετρεῖσθαι πρὸς ἄλληλα Pl.Plt. 284d
, etc.b Math., of magnitudes or numbers, measure, Arist.Cael. 273b12, Euc.7 Def.14, Eratosth. ap. Nicom.Ar.1.13 ([voice] Act. and [voice] Pass.), etc.; μετρηθῆναι κοινῷ μέτρῳ πρός .. to be commensurable with, ibid.3 measure out,τἄλφιτ' ἐν ἀγορᾷ Ar.Eq. 1009
, cf. Ach. 548 ([voice] Pass.);πώλοισι χόρτον μ. E.Rh. 772
;μέτρησον εἰρήνης τί μοι Ar.Ach. 1021
; μετρεῖν τὴν ἴσην give measure for measure, Paus.2.18.2; ἢ μετάδος ἢ μέτρησον ἢ τιμὴν λαβέ lend by measure, Theopomp.Com.26:—[voice] Med., to have measured out to oneself, in buying or borrowing, εὖ μετρεῖσθαι παρὰ γείτονος get good measure from one's neighbour, Hes.Op. 349; , cf. Herod.6.5, SIG976.61 (Samos, ii B. C.), Plu. Caes.48.4 deliver, pay, of corn and other measurable commodities,σῖτόν τινι D.46.20
, PHib.1.39.3 (iii B. C.); ἔλαιον ib. 131 (iii B. C.):—[voice] Med., receive in payment, ib. 103 (iii B. C.), etc. -
3 φώσσων
A a coarse linen garment, used in Egypt, Poll.7.71;ἐν φώσωνι τὴν ἴσην ἔχων μετ' ἐμοῦ διῆγες Cratin.250
.2 sail, sail-cloth, Lyc.26, Suid., Eust.1151.12. (Perh. Egyptian.) -
4 ἀντίφρουρος
ἀντίφρουρος· τὴν ἴσην ἔχων φρουράν, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀντίφρουρος
-
5 μοῖρα
μοῖρα, ἡ (μείρομαι, μέρος), 1) der Theil, im Ggstz des Ganzen; παρῴχηκεν δὲ πλέων νὺξ τῶν δύο μοιράων, τριτάτη δ' ἔτι μοῖρα λέλειπται, Il. 10, 253, vgl. 15, 195 Od. 4, 97, χώρης ὀλίγην ἔτι μοῖραν ἔχοντες, Il. 16, 68; τὸ παϑεῖν εὖ, πρῶτον ἄϑλων, εὖ δ' ἀκούειν δευτέρα μοῖρα, Pind. P. 1, 99; μοῖραν πατρῴας γῆς ἐξαίρετον, Soph. Tr. 162; u. in Prosa, οὐκ ἐλαχίστη μοῖρα, Her. 1, 146, δυώδεκα μοίρας δασάμενοι Αἴγυπτον πᾶσαν, nachdem sie ganz Aegypten in zwölf Theile getheilt hatten, 2, 147, u. oft von Landtheilen; ἐστρατεύετο ἐς τὴν Περσέων μοῖραν, d. i. in das Gebiet der Perser, 1, 75; Πελοποννήσου τῶν πέντε τὰς δύο μοίρας νέμονται, Thuc. 1, 10, zwei Fünftel des Peloponnes; τὴν περὶ τὸ ἧπαρ ψυχῆς μοῖραν κατῳκισμένην, Plat. Tim. 71 d; διαιροῦντες ἀεὶ τὴν μοῖραν, Soph. 235 c. – Bei den Astronomen, der Grad, Ptol. – 2) der Antheil, so viel einem jeden zukommt; πὰρ δ' ἐτίϑει σπλάγχνων μοίρας, Od. 20, 260, ἤδη μοίρας τ' ἔνεμον, 8, 470, Antheil am Mahle, Portion, wie κρέα δαίετο καὶ νέμε μοίρας, 15, 140, μοῖραν μὲν δὴ ξεῖνος ἔχει πάλαι, ὡς ἐπέοικεν, ἴσην, 20, 293. Antheil an der Beute, 11, 534. – So auch Tragg.; ἔχουσι μοῖραν λαχόντες διοςδότων ἀχέων, Aesch. Spt. 928, μοῖραν δ' ἡδονῆς κἀμοὶ πόρε, Prom. 634; ἀνὴρ ὅδ' ὡς ἔοικεν οὐ νέμειν ἐμοὶ φϑίνοντι μοῖραν, das mir Gebührende, Soph. Tr. 1229; vgl. τάφου τε μοίρας καὶ κτερισμάτων λαχεῖν, Eur. Suppl. 309; ἔγχει δή μοι καὶ σπλάγχνων μοῖραν ὄρεξον, Ar. Pax 1071; μοίρας, ὅσας προςῆκε διένειμεν, Plat. Tim. 35 b; τὴν τοῦ πατρὸς μοῖραν λαγχάνειν, vom Erbe, Dem. 43, 51; auch Sp., ἀναπληροῠν ἔδει τὴν ἑκάστοις καϑήκουσαν μοῖραν ἐκ τῶν ἄλλων οἰκετῶν, Pol. 40, 2, 5. – Daher κατὰ μοῖραν ἔειπες, oft bei Hom., nach Gebühr, wie sich's ziemt, hast du gesprochen; auch ἐν μοίρᾳ, Plat. Legg. VI, 775 c; der Ggstz παρὰ μοῖραν, Od. 14, 509. – Bes. der Lebensantheil, das Lebensloos, was jedem Menschen vom Geschick bestimmt ist, das Schicksal, Verhängniß; οὐ γάρ πώ τοι μοῖρα ϑανεῖν, noch ist dir's nicht bestimmt zu sterben, Il. 7, 52, u. so öfter c. inf., 15, 117. 16, 434. 17, 421; ἀλλ' ἔτι οἱ μοῖρ' ἐστὶ φίλους ἰδέειν, Od. 5, 114, es ist ihm beschieden, die Freunde zu sehen; εἰ δή μοι ὁμοίη μοῖρα τέτυκται, wenn mir ein gleiches Loos bereitet ist, Il. 18, 120; αἴ κε ϑάνῃς καὶ μοῖραν ἀναπλήσῃς βιότοιο, das zugetheilte Maaß des Lebens, 4, 170; gew. von bösem Geschick, aber Od. 20, 76 sind μοῖρα u. ἀμμορία verbunden. So auch Tragg.; στυγερᾶς μοίρας τῆςδε κυρήσας, Aesch. Pers. 873; μηδὲν ϑανάτου μοῖραν ἐπεύχου, Ag. 1441, vgl. Pers. 881; geradezu Tod, σὲ μὲν πρὸ μοίρας τῆς ἐμῆς διαφϑερῶ, Ag. 1239, vgl. 1426; οὐ γάρ με μοῖρα πρός γε σοῦ πεσεῖν, Soph. O. R. 376, öfter; ἐπεὶ γὰρ ἔσχε μοῖρ' Ἀχιλλέα ϑανεῖν, Phil. 331; ἁ δ' ἐρχομένα μοῖρα, das nahende Geschick, Tr. 847; ϑανεῖν αὐτῷ μοῖρα Δελφικῷ ξίφει, Eur. Or. 1656; τίνι ὤλετο μοίρᾳ, auf welche Weise, welchen Tod starb er? Phoen. 1559; μοῖραν ϑανάτου προςλήψεται, Med. 981; ἐξέπλησε μοῖραν τὴν ἑωυτοῦ, er erfüllte sein Schicksal, Her. 4, 142, wie σεωυτοῦ μοίρῃ περίεις, 1, 121; ᾡπερ τίς ποτε καὶ ἄλλη ϑεία μοῖρα ἀνϑρώπῳ καὶ ὁτιοῦν προςέταξε πράττειν, eine göttliche Bestimmung, eine göttliche Schicksalsentscheidung, Plat. Apol. 33 c, vgl. Phaed. 58 c, öfter, wie auch Xen.; ϑείας τινὸς μοίρας φύσει μετέχον, Plat. Phaedr. 230 a; οὐδὲ τεύξεσϑε ϑανάτου μοίρας, Tim. 41 b; auch τῇ ἀγαϑῇ μοίρᾳ καὶ τύχῃ ἐπιτρέψαντες, Legg. XII, 946 b. – 3) Partei, τὸν Ἀϑηναῖον δῆμον πρὸς τὴν ἑωυτοῠ μοῖραν προςεϑήκατο, Her. 5, 69. – 4) die Einem gebührende Achtung oder Schätzung; ἐν οὐδεμιῇ μοίρῃ μεγάλῃ ἄγειν τινά, Einen nicht hochachten, Her. 2, 172; ἐν μοίρᾳ στρατιώτου τιμῶμαι, Archil. 78; vgl. Plat. μεγάλην μοῖραν καὶ τιμὴν ἔχει, Crat. 398 b; ἁγιώτερον καὶ ἐν μείζονι μοίρᾳ, Crit. 51 b; so auch ἐν τῇ τοῦ ἀγαϑοῦ μοίρᾳ ἐκεῖνό ἐστι, Phil. 54 c, d. i. für ein Gut zu achten; vgl. ἐς ἄλλην μοῖραν ϑετέον, ibd.; κατατιϑεὶς ἐν μοίραις ἐλάττοσιν, Legg. XI, 923 b; zur Erweiterung u. Umschreibung eines Begriffes, ὡς ἐν παιδιᾶς μοίρᾳ, wie zum Scherz, II, 656 b, vgl. I, 641 d; μοῖραν φιλίας οὐδεμίαν παρέχ οντας, keine Freundschaft, nichts Freundschaftliches, Phaedr. 255 b.
Ursprünglich sah man die Μοῖρα als die Schicksalsgöttinn an, die jedem Menschen sein Geschick, gutes u. böses zutheilte, und so ist bei Hom. in den meisten Fällen an ein göttliches Wesen zu denken, obwohl in unseren Texten die Schreibung zwischen μοῖρα und Μοῖρα oft schwankt; Hom. hat nur Il. 24, 49 den plur., sonst immer den sing.; μοῖρα ϑεοῦ, Od. 11, 292; μοῖρα ϑεῶν, 3, 269; der Begriff des Schicksals noch ein unbestimmter, bald selbstständig, von den Göttern unabhängig gedacht, bald durch sie bestimmt, vgl. Naegelsbach Hom. Theologie. Als Todesgöttinn erscheint die Μοῖρα Il. 4, 517. 18, 119, übh. als Unglücksgöttinn, 5, 613. 19, 87. 21, 83, mit den besonderen Bestimmungen κραταιή, κακή, ὀλοή; auch verbunden ϑάνατος καὶ Μοῖρα κραταιή, 19, 410, vgl. 16, 849. – Erst Hes. hat Theog. 218 drei Mören, die er Klotho, Lachesis, Atropos nennt, Töchter der Nacht, oder, ib. 904, Töchter des Zeus u. der Themis. Sie entsprechen etwa den Parcen der Römer.
-
6 λαγχάνω
A ; [dialect] Ion. λάξομαι (cf. λάξις) Hdt.7.144: [tense] aor.ἔλᾰχον Il.9.367
, etc.; [dialect] Ep.ἔλλαχον h.Cer.87
, v.l. for ἔλλαβεν in Theoc.25.271; [dialect] Ep.λάχον Il.4.49
, al.; [dialect] Aeol. opt. [ per.] 1sg.λαχόην Sapph.9
(λαχοίην A.D. Synt.247.25
); for λέλᾰχον v. infr. IV: [tense] pf. , 423, etc.: [tense] plpf. ; poet. and [dialect] Ion.λέλογχα Pi.O.1.53
, B.9.39, Emp.20.3, E.Tr. 282 (lyr.), Hdt.7.53, Test. ap.D.21.82, D.H.4.83, etc., but not in early [dialect] Att. Prose; [ per.] 3pl. λελογχᾰσι ([etym.] ν) Od.11.304, Emp.102, butλελᾰχᾱσι Id.115.5
; part.λελαχώς Phld.D.1.17
; [dialect] Dor. [ per.] 3sg.λελόγχει Theoc.4.40
: [tense] plpf.ἐλελόγχει Luc. Am.18
:—[voice] Pass., [tense] aor.ἐλήχθην Lys.17.8
, Is.9.24, D.38.20: [tense] pf. , D.30.34; [ per.] 3pl.λελάχαται Perict.
ap. Stob.4.28.19:I c. acc. rei, obtain by lot, of spoils, opp. ἐξαιρεῖσθαι, Od.14.233, cf. Il. 9.367, etc.: generally, obtain as one's portion, ;λαχόντα τε ληΐδος αἶσαν 18.327
;πρὸς δαιμόνων ὄλβον Pi. N.9.45
;μέζονας μοίρας λ. Heraclit.25
;μοῖραν ἴσην, ὡς αὐτοί περ ἐλάγχανον Od.20.282
, cf. Hdt.7.144: with inf. added, ἔλαχον πολιὴν ἅλα ναιέμεν I had the sea for my portion to dwell in, Il.15.190, cf. Pi.O. 6.34, A.Eu. 931 (anap.); , cf. 282 (lyr.); of a deity as presiding over one's life,ἐμὲ μὲν Κὴρ.. λάχε γεινόμενόν περ Il.23.79
;τῶ σκληρῶ μάλα δαίμονος ὅς με λελόγχει Theoc. 4.40
;δαίμων ὁ τὴν ἡμετέραν μοῖραν εἰληχώς Lys.2.78
;ὦ δαῖμον, ὅς με.. εἴληχας Alciphr.3.49
: also, esp. in [tense] pf., to be the tutelary deity of a place, protect it. [Πὰν] πάντα λόφον.. λέλογχε h.Hom.19.6
;θεοῖσι οἳ Περσίδα γῆν λελόγχασι Hdt.7.53
;παῖ Ῥέας, ἃ πρυτανεῖα λέλογχας Pi. N.11.1
; of Athena,ἣ τὴν ὑμετέραν πόλιν ἔλαχε Pl.Ti. 23d
, cf. E.Or. 319 (lyr.), Ph. 1576 (lyr.): metaph.,ἀκέρδεια λέλογχεν θαμινὰ κακαγόρος Pi.O.1.53
: freq. of persons who have a post assigned to them by lot,κλήρῳ νῦν πεπάλασθε διαμπερές, ὅς κε λάχῃσι Il.7.171
, cf. 179, 23.354, 862: c. inf.,κλήρῳ λάχον ἐνθάδ' ἕπεσθαι 24.400
; soπάλῳ λαχεῖν A.Th.55
, Hdt.4.94, cf. 3.128; : abs., πρὸς Θύμβρης ἔλαχον Δύκιοι had their post assigned near Thymbra, Il.10.430; ἐπί, ἐν πύλαις λ., A.Th. 423, 451, etc.; λαχών alone, Hdt.3.128, etc.; λ. τινὰ διδάσκαλον have him assigned to one by lot, Antipho 6.11.2 at Athens, obtain an office by lot, ἀρχὰς λαχεῖν, opp. χειροτονηθῆναι (to be elected), D.57.25, cf.Ar.Av. 1111;οὐδεμίαν [ἀρχὴν] λαχὼν οὐδὲ χειροτονηθείς Aeschin.1.106
: more freq. c. inf., ὁ τῷ κυάμῳ λαχὼν πολεμαρχέειν he who had the lot to be polemarch, Hdt.6.109;ἔλαχον πρότεροι ἀποδιδόναι Th.5.21
, cf. 35;λαχὼν.. ἱερομνημονεῖν Ar.Nu. 623
; λαχόντος βουλεύειν when I became Member of Council by lot, D.21.111, cf. 59.3, Pl.Grg. 473e: c. gen., λαχεῖν τῶν ἐξιόντων to be chosen by lot as one of.., D.21.133; alsoοἱ ταμίαι οἱ λαχόντες IG12.91.21
; λαχεῖν βασιλεύς, ἐπιμελητής, ἱερεύς, etc., Lys.6.4, Din.2.10, D.57.47, etc.;ἐπίσκοπος τῷ κυάμῳ λαχών Ar.Av. 1022
; οἱ πεντακόσιοι <οἱ> λαχόντες τῷ κυάμῳ Lexap.And.1.96: abs., κληρούχους τοὺς λαχόντας those on whom the lot fell, Th.3.50, cf. Pl.Lg. 765c; (Athens, iii B. C.); rare exc. in Athens, λαχὼν ἱερεύς ib.762.12 (Dionysopolis, i B. C.), etc.3 as [dialect] Att. law-term, λαγχάνειν δίκην obtain leave to bring a suit (esp. a private suit), prob. because the presiding magistrates decided the order of hearing by lot; λ. δίκην τινί against one, Pl.Euthphr.5b, Lg. 938b, cf. Aeschin.2.99;ἔγκλημά τινι D.34.16
; τὸν εἰληχότα τοῦ κλήρου τὴν δίκην the person suing for the inheritance, Is.8.3: without τὴν δίκην, εἴληχε μὲν αὑτῷ τῆς θυγατρὸς τῆς Εὐκτήμονος ὡς οὔσης ἐπικλήρου he has claimed Euctemon's daughter.., Id.6.46, cf. D.48.20;λ. τινὶ τοῦ συμβολαίου Lys.17.3
;λ. φόνου ἐμαυτῷ D.21.120
; also λ. τῷ υἱεῖ τῆς ἐπικλήρου prosecute the claim on his son's behalf, And.1.121, cf. 124;λ. δίκην τινὶ εἰς τοὺς Ἀμφικτύονας χιλίων ταλάντων ὑπέρ τινος D. 59.98
, cf. Isoc.16.2: abs.,λ. πρὸς τὸν ἄρχοντα Is.11.33
: metaph.,τοῦ σώματος [τῇ ψυχῇ] δίκην λαχόντος Democr.159
:—[voice] Pass.,πρὸς οὓς αἱ δίκαι ἐλήχθησαν Lys.17.8
;πρὸ τοῦ τὴν δίκην ληχθῆναι D.54.28
: impers., τούτοις λαγχάνεται proceedings are taken, Id.23.76.II c. gen. partit., become possessed of a thing, ;ἔλαχον κτερέων Od.5.311
, cf. Thgn.934, Pi.I.8(7).69, Fr.75.6, B.1.56, 9.39, Lyr.Adesp.53, Emp.102, 115.5, Democr.21;εὖ πραπίδων λαχόντα A.Ag. 380
(lyr.);χρυσῆς.. τιμῆς λαχεῖν S.Ant. 699
; ; γένναςἀφθίτου λαχόντες Id.Fr. 278
;διπλοῦ βίου λαχόντες E.Supp. 1086
; πατρῴων οὐ λαχών not having obtained thy patrimony, Id.Tr. 1192;τῆς εὐπρεπεστάτης τελευτῆς Th.2.44
;δείπνου τε καὶ ὕπνου λαγχάνομεν X.Hier.6.9
; also ;γάμου μέρος λαχοῦσα Id.Ant. 918
;τύμβου κοινὸν εἰληχὼς μέρος Id.El. 1135
;τῆς γῆς τὸ πρὸς Νότον εἴληχε Παλλάς Id.Fr.24.8
.III abs., draw lots,κατάστασις ἡ διὰ τοῦ λαγχάνειν γιγνομένη Isoc.7.23
, cf. D.S. 4.63, etc.;περί τινος D.21
Arg.2<*><*> 3, 4, Ev.Jo.19.24.IV causal only in [dialect] Ep. redupl. [tense] aor. λέλᾰχον, put in possession of a thing, grant one the rights of..,ὄφρα πυρός με Τρῶες.. λελάχωσι θανόντα Il.7.80
, cf. 15.350, 23.76: later this [tense] aor. is used intr. in AP7.341 (Procl.).V intr., fall to one's lot or share, ἐς ἑκάστην [νῆα] ἐννέα λάγχανον αἶγες nine goats were allotted to each, Od.9.160;αἰὼν δυσαίων ἔλαχεν E. Hel. 214
(lyr.);ὅσοις.. τὸ σωφρονεῖν εἴληχεν Id.Hipp.80
;τὸ λαχὸν μέρος ἑκάστῳ τῷ θεῷ Pl.Lg. 745e
, cf. Epin. 992d;τὴν πρὸς Νότον λαχεῖν φασι Δευκαλίωνι Str.9.5.23
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λαγχάνω
-
7 ἐξελίσσω
A unroll, unfold,περιβολὰς σφραγισμάτων E. Hipp. 864
;ταρσούς Aen.Tact.29.8
; : metaph., unfold, θεσπίσματα, λόγον, E.Supp. 141, Ion 397;θεῖον νόμον Porph. Marc.26
;οὐδ' ἄρα [τὸν αἰῶνα] ἐξελίξεις Plot.3.7.6
;προσελθοῦσα ἡ πηλικότης ἐξελίττει εἰς μέγεθος τὴν ὕλην; Id.2.4.9
:—[voice] Pass., ὁ.. κύκλος.. ἴσην ἐξελίττεται γραμμήν is unrolled so as to form a line, Arist.Mech. 855a29, cf. Pr. 914a30, HeroAut.25.3.2 of any rapid motion, ἴχνος ἐ. ποδός evolve the mazy dance, E.Tr.3;χορείαν Aristid.1.97
J.; ἐ. τινὰ κύκλῳ hunt one round and round, E.HF 977; ἐ. κύκλους περί τινα wheel in circles round him, Hld.5.14; ἐ. τὸν αὑτῆς κύκλον [ἡ σελήνη] Plu.2.368a; of the hare,δρόμον ἐ.
double,Arr.
Cyn.17.3:— [voice] Pass., - ιχθῆναι τοὺς ἑλιγμούς ib.21.3; wheel about,ἐπὶ δεξιά Plu.Cam. 5
, cf. Tim.27: c. acc. loci, τοὺς κόλπους ἐ. follow the windings of the bays, App.BC5.84;ἐ. τὴν τάφρον Plu.Pyrrh.28
.b intr. in [voice] Act., Arr.Cyn.25.2;ἐξελίττει τῇ καὶ τῇ Ael.NA13.14
(also ἐ. ἑαυτόν escape, ib.3.16); of ships,παρὰ τὴν γῆν -ξασαι διέφυγον Plb.1.28.12
, cf. 1.51.11.3 evolve, in [voice] Pass.,ζωὴ ἐξελιττομένη εἰς τέλος Plot.1.4.1
;ὅσα τὰ πολλά, τοσαῦτα τὸ ἕν, ἀφ' οὗ ἐξελίττεται Dam.Pr.4
.II as military term, = ἀναπτύσσειν, extend the front by bringing up the rear men, deploy,τὴν φάλαγγα X.Cyr.8.5.15
, HG4.3.18;ἐξελίττεται ὁ στίχος Id.Lac.11.8
.b countermarch, Ascl.Tact.10.13, etc.c generally, manoeuvre, Arr.Tact.25.6:—[voice] Med. or [voice] Pass., ib.16.8.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξελίσσω
-
8 ἴσος
ἴσος, η, ον, [dialect] Ep. [full] ἶσος and [full] ἔϊσος (v. infr.); Cret., Arc. [full] ϝίσϝος GDI 4998ii2, 4982.2, Schwyzer665, cf. γισγόν· ἴσον, Hsch.; later [full] ἵσος Schwyzer 708a (1) (Ephesus, iv B.C.), Tab.Heracl.1.175, etc.:—A equal in size, strength, or number, c. dat.,κύματα ἶσα ὄρεσσιν Od.3.290
, etc.; freq. of appearance, like,ἶσος ἀναύδῳ 10.378
;ἶσος Ἄρευι Sapph.91
(dub.); ἴσος θεοῖσιν Ead.2.1: freq.abs.,ἴσην.. βίην καὶ κῦδος Il.7.205
; ἶσον θυμὸν ἔχειν to be of like mind, 13.704, 17.720: neut. as Adv.,ἶσον ἐμοὶ φρονέουσα 15.50
; , cf. 21.315, etc.; ἴσος τινὶ τὸ μέγαθος, ὕψος, Hdt.2.32, 124; τὸ μῆκος, τὸ πλάτος, X.An. 5.4.32; ; ἴσα τὸν ἀ. Pl.R. 441c; ποτὴν ἴσον equal in flight of song, Alex.Aet.5.5; ἴσον, τό, copy of a document, PLond. 3.1222.5 (ii A.D.), etc.: with dat. pers. in place of an object of comparison, οὐ μὲν σοί ποτε ἶσον ἔχω γέρας (i.e. τῷ σῷ γέραϊ) Il.1.163; τοῖσδ' ἴσας ναῦς (i.e. ταῖς τῶνδε) E.IA 262(lyr.); : folld. by a relative word, ἐμοὶ ἴσον.., ὅσονπερ ὑμῖν the same to me as to you, Ar.Ec. 173;τὰ ἐκεῖ ἴσα, ὥσπερ τὰ ἐνθάδε Lys.19.36
codd. (fort. σᾶ) ; τὰ ἴσα ὅσαπερ.. Lex ap.D.23.44;ἴσον.. ὅπερ Pl.Erx. 405b
.2 repeated to denote equal relations, ἴσα πρὸς ἴσα tit for tat, Hdt.1.2;ταχθέντες ἴσοι πρὸς ἴσους S. Ant. 142
(anap.);ἴσους ἴσοισι.. ἀντιθείς E.Ph. 750
;ἴσα ἀντὶ ἴσων λαμβάνειν, ἐκδοῦναι Pl.Lg. 774c
; ἴσος ἴσῳ (sc. οἶνος ὕδατι) Cratin.184, Com.Adesp.107, etc.; κύλικος ἴσον ἴσῳ κεκραμένης (where ἴσον is adverbial) Ar.Pl. 1132;διδόναι γάλα καὶ οἶνον πίνειν ἴσον ἴσῳ Hp. Epid.2.5.1
: metaph., 'fairly blended',μηδὲν ἴσον ἴσῳ φέρων Ar.Ach. 354
.3 of persons, equal in rights,βούλεται ἡ πόλις ἐξ ἴσων εἶναι καὶ ὁμοίων Arist.Pol. 1295b25
; ἡ πολιτικὴ ἐλευθέρων καὶ ἴσων ἀρχή ib. 1255b20; τὸ κατ' ἀξίαν ἴ. ib. 1307a26, al.II equally divided or distributed,ἴση μοῖρα Il.9.318
; ἴση alone, one's equal share,μή τίς μοι ἀτεμβόμενος κίοι ἴσης Od.9.42
( ἴσσης cj. Fick, cf. ἴσσασθαι); τὴν ἴ. ἔχων Cratin.250
; οὐ μὴν ἴ. ἔτεισεν (sc. τίσιν) S.OT 810; ἄχρι τῆς ἴ. up to the point of equality, D.5.17: neut.,μὴ ἴσον νεῖμαι ἑκατέρῳ Pl.Prt. 337a
;οὐ μόνον ἴσον, ἀλλὰ καὶ πλέον ἔχειν Isoc.17.57
; οὐκ ἀνέξῃ δωμάτων ἔχων ἴσον καὶ τῷδε νεῖμαι; E.Ph. 547; τὰ ἴσα fair measure,τὰ ἴ. νέμειν Hdt. 6.11
; μὴ ἴσων ἕκαστον τυγχάνειν ἀλλὰ πλεονεκτεῖν, X.Cyr.2.2.20; προστυχεῖν τῶν ἴ. to obtain fair terms, S.Ph. 552; κἂν ἴσαι (sc. ψῆφοι) γένωνται equally divided, Ar.Ra. 685.2 based on equality of rights,ἴ. καὶ ἔννομος πολιτ εία Aeschin.1.5
; ; τὰ ἴ. equal rights, equality, freq. joined with τὰ ὅμοια orτὰ δίκαια, ὡς τῆς πολιτείας ἐσομένης ἐν τοῖς ἴ. καὶ ὁμοίοις X.HG7.1.45
;τῶν ἴ. καὶ τῶν δικαίων ἕκαστος ἡγεῖται ἑαυτῷ μετεῖναι ἐν τῇ δημοκρατίᾳ D.21.67
; οὐ μέτεστι τῶν ἴ. οὐδὲ τῶν ὁμοίων πρὸς τοὺς πλουσίους τοῖς λοιποῖς ib.112; τῶν ἴ. μετεῖχε τοῖς ἄλλοις ib.96; also ἡ ἴ. καὶ ὁμοία (sc. δίκη), τῆς ἴ. καὶ ὁμοίας μετέχειν Th.4.105
; ἐπ' ἴ. τε καὶ ὁμοίῃ on fair and equal terms, Hdt.9.7, ά, cf. Th.1.145; ἐπὶ τῇ ἴ. καὶ ὁμοίᾳ ib.27, cf. SIG312.27 (Samos, iv B.C.), OGI229.44 (Smyrna, iii B.C.), etc.: generally, just, fair, ἐκ ποίας ἴ. καὶ δικαίας προφάς εως; D.18.284.3 of persons, fair, impartial, S.Ph. 684(lyr.), OT 677;ἴ. δικαστής Pl.Lg. 957c
;ἴ. καὶ κοινοὶ ἀκροαταί D.29.1
, cf. 18.7;ἴ. καὶ κοινὸν δικαστήριον Id.7.36
;κοινοὺς μὲν.., ἴ. δὲ μή Pl.Prt. 337a
;ἴ. ἴσθι κρινων Men.Mon. 266
, cf. 257;κριταὶ ἴ. καὶ δίκαιοι Plb.24.15.3
, etc.4 adequate,ἡ ἴ. φρουρά Th.7.27
(expld. by Sch. as regular, τεταγμένη) ; ἴσος τοῖςπαροῦσι Id.1.132
.III of ground, even, flat, εἰς τὸ ἴ. καταβαίνειν, of an army, X.An.4.6.18 (but ἐν ἴσῳ προσιέναι to advance with even step, ib.1.8.11); λέουσιν εἰς τὸ ἴ. καθιστάμενοι μάχεσθαι, opp. μετὰ πλεονεξίας ἀγωνίζεσθαι, on even terms, Id.Cyr.1.6.28; ἴ. τοῖχος, opp. κεκλικώς, perpendicular, Phlp.in APo.2.27.IV Adv. ἴσως (v. sub voc.): but also,1 neut. sg. and pl. from Hom. downwds. (v. sub init.), ἶσον.. ἀπήχθετο κηρὶ μελαίνῃ even as Death, Il.3.454; ἶσον ἐμοὶ βασίυε be king like me, 9.616; ἶσον γάρ σε θεῷ τίσουσιν Ἀχαιοί ib. 603;ἶσον ἐμῇ κεφαλῇ 18.82
;τὸν.. ἶσα θεῷ.. εἰσορόωσιν Od.15.520
;ἶσα φίλοισι τέκεσσι Il.5.71
, cf. 13.176, Od.1.432, 11.304, etc.: later abs., alike, ; : c. dat.,ἴσον ναοῖς θεῶν E.Hel. 801
; ἴσον ἄπεσμεν τῷ πρίν equally as before, Id.Hipp. 302 (v.l. τῶν πρίν); ἴσα τοῖς πάνυ D.C.Fr.70.6
; ἴσα καί.. like as, as if, S.OT 1187(lyr.), E.El. 994 (anap.), Th.3.14; ; ὥσπερ .. S.El. 532;ὥστε.. E.Or. 882
;ἅτε.. Id.HF 667
(lyr.);ὅσονπερ.. D.15.1
.2 with Preps.: ἀπὸ τῆς ἴσης equally, Th.1.15;ὁ ἀπὸ τῆς ἴ. ἐχθρός Id.3.40
;ἀπ' ἴσης εἶναι D.14.6
; (Teos, iii B.C.);δι' ἴσου D.C.43.37
; at equal distance, Pl.R. 617b: also in Math., ex aequali, of proportions, Euc.5 Def.17, al.; δι' ἴ. ἐν τεταραγμένῃ ἀναλογίᾳ ex aequali in disturbed proportion, Archim. Sph.Cyl.2.4,al., Papp.932.11; ἐν ἴσῳ equally, Th.2.53, 4.65; ἐν ἴσῳ ἐστί it matters not, E.IA 1199;ἐν ἴσῳ [ἐστὶ] καὶ εἰ.. Th.2.60
;ἐν τῷ ἴσῳ εἶναι Id.4.10
; : more freq.ἐξ ἴσου Hdt.7.135
, S.OT 563, etc.;ἐξ ἴ. τινί Id.Ant. 516
, 644, Antipho 5.1, Pl.Grg. 517a; evenly,εὐθεῖα γραμμή ἐστιν ἥτις ἐξ ἴ. τοῖς ἐφ' ἑαυτῆς σημείοις κεῖται Euc. 1
Def.4;ἐξ ἴ. καὶ.. S.OC 254
;ὡς.. Id.OT61
; οἱ ἐξ ἴ. persons of equal station, Pl.Lg. 777d, cf. 919d;ὁ ἐξ ἴ. κίνδυνος Plb.9.4.4
;ἐκ τοῦ ἴ. γίγνεσθαί τινι Th.2.3
;τοῖς ἐκ τοῦ ἴσου ἡμῖν οὖσι X.Hier.8.5
; ; ἐκ τοῦ ἴ. μάχεσθαι to be evenly matched, X.HG2.4.16;ἐξ ἴ. πολεμεῖν D.8.47
; κατὰ μῆνα τὸ αἱροῦν ἐξ ἴ. the sum due in equal monthly instalments, PAmh.2.92.14, etc.; ἐπὶ orἐπ' ἴσης, ἐπὶ ἴ. διαφέρειν τὸν πόλεμον Hdt.1.74
;τοῦτο ἐπ' ἴσης ἔχει Id.7.50
, cf. S.El. 1062(lyr.), etc.;ἐπ' ἴσου Plb.1.18.10
;ἐπ' ἴσον Id.6.38.4
, cf. Docum. ap. D.18.106, Phld.Ir.p.21 W.;ἐπὶ ἶσα μάχη τέτατο Il.12.436
; cf.κατὰ ἶσα μάχην ἐτάνυσσε 11.336
;κατ' ἴσον Dsc.1.68.6
, Gal.UP1.19; μετ' ἴσου equally, Demetr.Lac.Herc.124.12.V [comp] Comp. , Th.8.89, X.HG7.1.14: [comp] Sup. ἰσότατος Timo 68;ἰσαίτατος Ph.1.462
. Adv.ὡς ἰσαίτατα Pl.Lg. 744c
, butὡς ἰσότατα SIG531.30
([place name] Dyme). [[pron. full] ῑ in early [dialect] Ep. (exc. Hes.Op. 752), cf. Sol.24.1: [pron. full] ῐ first in Thgn.678, Sapph.2.1 (but ἶσος Ead.91 s.v.l.), B. 5.46 (butἶσον 1.62
, Fr.2.2), and always in Pi. (exc. in compd. ῑσοδαίμων) and Trag. (A.Fr. 216 is dub. l.) exc. in compd. ῑσό-θεος (q.v.); dub. in ἰς-όνειρος. Both quantities are found in later poetry, sts. in same line,ἔχοισαν ἴσον κάτω, ἶσον ἄνωθεν Theoc.8.19
;πρέσβυν ἴσον κούροις, ἶσον ἁδόντα κόραις APl.4.309
.] -
9 τίνω
τίνω, Il.3.289, al., ([etym.] ἀπο-) IG5(1).1390.76 (Andania, i B.C.), etc.: [dialect] Ion. [tense] impf.Aτίνεσκον A.R.2.475
: [tense] fut. τείσω ([etym.] ἐκ-) IG22.412.6 (iv B.C.), ([etym.] ἀπο-) Epigr.Gr. 1132 ([dialect] Att. vase, iv B.C.), PPetr.3p.55 (iii B.C.), IG7.3073.1 (Lebad., ii B.C.), etc.; Cypr. [ per.] 3sg.πείσει Inscr.Cypr.135.12
H.: [tense] aor. ἔτεισα ([etym.] ἀπ-) SIG47.15 ([dialect] Locr., v B.C.), 663.25 (Delos, iii/ii B.C.), PPetr.3p.41 (iii B.C.), etc.: freq. written τίσω ἔτισα in Hellenistic and later Inscrr. and Pap., and in codd. of all authors ([tense] fut., Od.8.348, A.Ch. 277, S.Aj. 113, etc.; [tense] aor., Od. 24.352, Pi.O.2.58, S.OT 810, etc.): in Hom. confused (both in codd. and printed texts) with τίσω ἔτισα [tense] fut. and [tense] aor. of τίω, and only to be distd. by the sense: [tense] pf. τέτεικα ([etym.] ἀπο-) SIG437.6 (Delph., iii B.C.); part.τετεικώς Lyc.765
(τετικώς, τεθεικώς codd.) (v. ἐκτίνω):—[voice] Med., [tense] pres. first in Thgn.204 (only τίνυμαι in Hom.): [tense] fut.τείσομαι Od.13.15
, al.: [tense] aor.ἐτεισάμην 3.197
, 15.236, al. ( τις- codd.):—[voice] Pass., [tense] aor.ἐξ-ετείσθην IG22.1613.198
, D.39.15, 59.7: [tense] pf. [ per.] 3sg.ἐκ-τέτεισται Pl.Phdr. 257a
, D.24.187. [[pron. full] τῑνω (from Τίνϝω ) in [dialect] Ep., also Thgn.204, Herod.2.51, AP7.657 (Leon.); τῐνω in Trag., as A.Pr. 112, S.OC 635, E.Or.7; also in Pi.P.2.24 ([voice] Med. ) and Sol. 13.31; also in some Epigrammatists, as Simm.25.1, AP9.286 (Marc. Arg.).]I [voice] Act., pay a price by way of return or recompense, mostly in bad sense, pay a penalty, with acc. of the penalty,τ. θωήν Od.2.193
;τιμήν τινι Il.3.289
;ποινάς Pi.O.2.58
, A.Pr. 112, Theodect. 8.9; , El. 298, Fr.107.9, 2 Ep.Thess.1.9, etc.; also τ. ἴσην (sc. δίκην) S.OT 810; ; τὸ ἥμισυ ib. 767e (s. v.l.); μείζονα τὴν ἔκτ<ε>ισίν τινι ib. 933e; τὴν προσήκουσαν τιμωρίαν ib. 905a, cf. Trag.Adesp.490:—but alsob in good sense, pay a debt, acquit oneself of an obligation, ζωάγρια τ. Il.18.407;τείσειν αἴσιμα πάντα Od.8.348
; εὐαγγέλιον (reward for bringing good news) 14.166; τ. χάριν τινί render one thanks, A.Pr. 985;τ. γῇ δασμόν S.OC 635
;ἰατροῖς μισθόν X.Mem.1.2.54
:—also simply,c repay, c. acc. rei,τροφάς τινι E.Or. 109
:—in various phrases, τ. ἀντιποίνους δύας repay equivalent sorrows, A.Eu. 268 (lyr.); φόνον φόνου ῥύσιον τ. S.Ph. 959; αἱμάτων παλαιτέρων τ. μύσος send one pollution in repayment for another, A.Ch. 650(lyr., Lachm., for τείνει); ἀρᾶς τ. χρέος Id.Ag. 457
(lyr.).--Constr.:1 c. acc. of the thing paid or of the thing repaid (v. supr.).2 less freq. c. dat., κράατι τείσεις with thy head, Od.22.218; .3 c. dat. of pers. to whom payment is made (v. supr.).4 c. dat. of the penalty,τ. θανάτῳ ἅπερ ἦρξεν Id.Ag. 1529
(anap.); τύμμα τύμματι ib. 1430 (lyr.).5 with gen. of the thing for which one pays, τ. ἀμοιβὴν βοῶν τινι pay him compensation for the cows, Od.12.382; τ. τινὶ ποινήν τινος pay one retribution for.., Hdt.3.14, 7.134; τ. μητρὸς δίκας for thy mother, E.Or. 531; ἀντὶ πληγῆς πληγὴν τ. A.Ch. 313 (anap.): also with acc. of the thing for which one pays, the price being omitted, pay or atone for a thing, ;τ. ὕβριν Od.24.352
; τ. φόνον or λώβην τινός, Il.21.134, 11.142;κακά Thgn.735
; : less freq. c. acc. pers., τείσεις γνωτὸν τὸν ἔπεφνες thou shalt make atonement for the brother thou hast slain, Il.17.34.6 abs., make return or requital, Sol.13.29; , cf. 230 (lyr.).II [voice] Med., have a price paid one, make another pay for a thing, avenge oneself on him, punish him, freq. from Hom. downwards.--Constr.:2 c. gen. criminis, τείσασθαι Ἀλέξανδρον κακότητος punish him for his wickedness, Il.3.366, cf. Od.3.206, Thgn. 204 (where ἀμπλακίης, v.l. -ίας), Hdt.4.118, etc.;τ. τινὰ ἐφ' ἁμαρτωλῇ Thgn.1248
;ὑπέρ τινος Hdt.1.27
,73.3 c. acc. rei, take vengeance for a thing, τείσασθαι φόνον, βίην τινός, Il.15.116, Od.23.31;λώβην Il.19.208
, etc.4 c. dupl. acc. pers. et rei, ἐτείσατο ἔργον ἀεικὲς ἀντίθεον Νηλῆα he made Neleus pay for the misdeed, visited it on his head, Od.15.236;Ζεῦ ἄνα, δὸς τείσασθαι, ὅ με πρότερος κάκ' ἔοργε, δῖον Ἀλέξανδρον Il.3.351
; τείσασθαί τινα δίκην exact retribution from a person, E.Med. 1316 (dub.l.).5 c. dat. modi, τίνεσθαί τινα ἀγαναῖς ἀμοιβαῖς, φυγῇ, repay or requite with.., Pi.P.2.24, A.Th. 638.6 abs., repay oneself, indemnify oneself, ἡμεῖς δ' αὖτε ἀγειρόμενοι κατὰ δῆμον τεισόμεθ' Od.13.15. (Root q[uglide][icaron]- [alternating with q[uglide]ei- and q[uglide]oi-] 'pay': τῐ-νϝ-ω, τῐ-σις, τεί-σω [Cypr. πείσει], ἔ-τει-σα [cf. ἀππεισάτου s.v. ἀποτίνω], ποι-νή (q.v.): Skt. cáy-ate 'avenge, punish': ápa-ci-tis 'vengeance':—not related to τίω.) -
10 μέτρον
μέτρον, τό, 1) das Maaß; – a) das Werkzeug zum Messen, der Maaßstab, Il. 12, 422; u. im weitern Sinne, Maaß und Gewicht, Her. 6, 127; vgl. Eur. μέτρ' ἀνϑρώποισι καὶ μέρη σταϑμῶν ἰσότης ἔταξε, Phoen. 544; πλοίῳ ἐς πεντακόσια τάλαντα ἄγοντι μέτρα, Thuc. 4, 118. – Bes. b) das Maaß für flüssige u. trockene Dinge, auch das damit Gemessene, μέτρα οἴνου, ὕδατος, ἀλφίτου, Il. 7, 471 Od. 2, 355. 9, 209; vgl. Il. 23, 268, τέσσαρα μέτρα κεχανδότα λέβητα, u. 741, ἓξ δ' ἄρα μέτρα χάνδανεν, nämlich ὁ κρητήρ, woraus hervorgeht, daß der Dichter ein Maaß von bestimmter Größe meint. – c) jeder gemessene oder meßbare Raum, μέτρα κελεύϑου, die Maaße, die Länge des Weges, Od. 4, 389. 10, 539; μέτρον ὅρμου, der Raum des Hafens, 13, 101, öfter; μέτρον ἥβης, z. B. εἰ ἥβης μέτρον ἵκοντο, 11, 317; μέγας ἐσσὶ καὶ ἥβης μέτρον ἱκάνεις, 18, 217. 19, 532, wie Hes., das volle Maaß der Jugend, d. i. die Zeit der vollsten Jugendblüthe erreicht haben, wie Eur. σοὶ ταὐτὸν ἥβης εἶχ' ἂν μέτρον, Ion 354; Sol. 5, 32 σοφίης μέτρον, das volle Maaß der Weisheit, die vollkommne Weisheit; sp. D. – Auch in Prosa gew., Thuc. ἀπέχει τῆς πόλεως ϑαλάσσης μέτρον ἑξήκοντα σταδίους, 8, 95; ἵνα εἴη μέτρον τι ἐναργὲς πρὸς ἄλληλα βραδυτῆτι καὶ τάχει, Plat. Tim. 39 d; τὴν μέτρῳ ἴσην καὶ σταϑμῷ καὶ ἀριϑμῷ, Legg. VI, 757 b; πάντων χρημάτων μέτρον ἄνϑρωπον εἶναι, Theaet. 152 a, öfter; ὥςπερ ὑπὲρ σταϑμῶν ἢ μέτρων τὸ ἴσον σκοπούμενοι, die Gleichheit in Gewichten und Maaßen, Dem. ep. 3 p. 640, 25. – 2) das rechte Maaß zwischen zu wenig u. zu viel, Ebenmaaß, Gleichmaaß, u. übertr. Mäßigung; ἕπεται ἐν ἑκάστῳ μέτρον, Jegliches hat sein Maaß, Pind. Ol. 13, 46; παντὸς ὁρᾶν μέτρον, in Allem auf das rechte Maaß sehen, P. 2, 34; κερδέων μέτρον ϑηρευέμεν χρή, N. 11, 47; vgl. auch I. 5, 67; προςτιϑεὶς μέτρον, Aesch. Ch. 786; καί τι μέτρον κακότητος ἔφυ, Soph. El. 229; μέτρον ἂν ἔχοι τὰ δικαστήρια, Plat. Legg. XII, 957 a; Sp., μέτρον ἐπακτέον πῷ πράγματι, Luc. hist. conscr. 9; τὸ μέτρον τῆς μιμήσεως ὑπερβαίνειν, salt. 82; – μέτρῳ, κατὰ μέτρον, mäßig, mit Maaß. – 3) das Vers- oder Sylbenmaaß; φράσω δὲ ἄνευ μέτρου, Plat. Rep. III, 393 d; ἐν μέτρῳ ὡς ποιητής, ἢ ἄνευ μέτρου ὡς ἰδιώτης, Phaedr. 258 d, öfter; vgl. ἐν μέλει ἤ τινι ἄλλῳ μέτρῳ, Rep. X, 607 d, wie μέλεσί τε καὶ μέτροις, Conv. 187 d; λόγους ψιλοὺς εἰς μέτρα τιϑέντες, in Verse bringen, Legg. II, 669 d; οὔτι τῶν μέτρων δέομαι ἀκοῦσαι ἀλλὰ τῆς διανοίας, nicht die Verse, Lys. 205 a; Folgde. Bei den Metrikern ist μέτρον theils ein einzelner Versfuß im daktylischen u. anapästischen Rhythmus, theils eine Verbindung von zwei Versfüßen im jambischen und trochäischen, dah. ἑξάμετρος, δίμετρος στίχος.
-
11 ὥσπερ
A like as, even as,ζῆν ὥ. ἤδη ζῇς S.Ph. 1396
;ἐσῴζετ' ἂν.., ὥ. οὐχὶ σῴζεται Id.El. 994
; but the Verb is more often left to be supplied,οὔ τι κατακρύπτουσιν.., ὥ. Κύκλωπες Od.7.206
, cf. 2.333, Il.4.263, 14.50; ἔξεστί θ', ὥ. Ἡγέλοχος, ἡμῖν λέγειν .. Ar.Ra. 303;τεταγμένοι ὥ. ἔμελλον Th.4.93
;τοῖς ἠτυχηκόσιν ὥ. ἐγώ D.45.1
; Hom. freq. puts a word between ὡς and περ, e.g.ὡς σύ περ αὐτή, ὡς τὸ πάρος περ, ὡς ἔσεταί περ Od.19.385
, Il.5.806, 1.211; as for instance,ὅταν χορὸς.. γίγνηται, ὥ. <ὁ> εἰς Ηλον πεμπόμενος X.Mem.3.3.12
; ὥσπερ differs from ὡς in Hom., in that it seldom has an antecedent expressed, as in Il.24.487, τηλίκου ὥ. ἐγών; also in Hes.Th. 402, ὣς δ' αὔτως.., ὥ. ὑπέστη; but in Trag. and [dialect] Att. ὥ. is very freq. after demonstr. words; before οὕτως, Meliss.3, Ar.Av. 188; after it, S.Tr. 475, etc.; ὥ. καὶ.., οὕτω καὶ .. X.Cyr.7.5.75, cf. Pl.R. 354b; ὥ.., ὧδε .. S.OT 276;τοιοῦτος ὥ. Pl.Prt. 327d
; αὐτοῦ ὥ. εἶχον just as they were, then and there, Hdt. 2.121.δ, cf. S.Ant. 1235;εὐθὺς ὥ. εἶχεν X.An.4.1.19
;εὐθὺς ὥ. ἔτυχε Id.HG3.1.19
;τὰν τράπεζαν κάτθετε ὥ. ἔχει Sophr.
in PSI11.1214a2; καὶ τὸν δαελὸν σβῆτε ὥ. ἔχει on the spot, ib.14: c. gen.,ὥ. ἔχει δόξης Pl.R. 612d
: strengthd.,ὥ. γε
just exactly as,Ar.
Nu. 673; ὥ. καί even as,ὡς καὶ ἐγώ περ Il.6.477
;ὥ. καὶ ἄλλο τι Th.1.142
, etc.: ὥ. also follows ἴσος, in Od.20.282, μοῖραν.. ἴσην, ὡς αὐτοί περ ἐλάγχανον, cf. S.El. 533; so after ὁ αὐτός, Pl.Phd. 86a, D.9.33; afterὅμοιος, ὅμοιος ἀτμὸς ὥ. ἐκ τάφου πρέπει A.Ag. 1311
, cf. Th.4.34.2 ὥσπερ ἄν c. subj., v. infr. 111; c. opt.,ὥσπερ ἄν τις.. λέγοι Pl.Phd. 87b
, cf. X.HG3.1.14; cf.ὡσπερεί 11
.II to limit or modify an assertion or apologize for a metaphor, as it were, so to speak,ὥ. ἀκονιτί Th.4.73
;τὸν ἐγκέφαλον ὥ. σεσεῖσθαί μοι δοκεῖς Ar.Nu. 1276
, cf. Pax 234;ἅμα μὲν.. ὥ. ὑπεφθόνει X.Cyr.4.1.13
, cf. Pl.Phdr. 270d, Cra. 384c; in later Gk. sts. after the word to which it refers,ἐσφιγμένον ὥ. Porph.Chr.26
; βάθρον ὥ. Sch.Pi.O.8.33; στέφανος ὥ. τῶν πόλεων τὰ τείχη ib.42: freq. with parts.,ὥ. ἐγγελῶσα S.El. 277
;ὥ. ἐντεταμένου τοῦ σώματος Pl.Phd. 86b
; ὥ. τι τῶν ἄλλων εὐλόγως πεποιηκότες as if they had done, Lys.12.7; ὥ. ἐξόν as if it were in our power, X.An.3.1.14;σιωπῇ ἐδείπνουν, ὥ. τοῦτο ἐπιτεταγμένον αὐτοῖς Id.Smp.1.11
, cf. Mem.2.3.3; with a change of construction,ὥ. τὸν ἀριθμὸν τοῦτον ἔχοντα ἀνάγκην.., καὶ οὔτε.. οἷόν τε εἴη γενέσθαι Id.HG2.3.19
; τὴν ὥ. ἐπὶ τοῦ δίφρου ἕδραν a seat like that used in the chariot, Id.Eq.7.5.III rarely of Time,1 ὥσπερ ἄν = ἕως ἄν, so long as, or however long (cf. ὡς Ad. 2),ὥσπερ ἂν ζῶ S.OC 1361
(sed leg. ἕωσπερ).IV after a [comp] Comp. (cf. ὡς Ab. 1.4);οὐ μείους ὥ. χίλιοι Xenoph.3.4
;ἧττον.. ὥ. X.HG2.3.16
.—Cf. ὡσπερεί, ὥσπερ οὖν.
См. также в других словарях:
ИОАНН ЗЛАТОУСТ. Часть II — Учение Считая правильную веру необходимым условием спасения, И. З. в то же время призывал веровать в простоте сердца, не обнаруживая излишнего любопытства и помня, что «природа рассудочных доводов подобна некоему лабиринту и сетям, нигде не имеет … Православная энциклопедия
объшьствиѥ — ОБЪШЬСТВИ|Ѥ (1*), ˫А с. Обращение, обхождение с кем л.: сице же и •з҃• смотренье облака отрока повелѣно. елисѣево же точно обшествие. ѡ дѣтищи сумантѧнынѧ. дыханьи жiвотнѣ разгрѣвшю. сего же мню сказань˫а… || …ѹмершю бо дѣтищю сумантѧнынѧ. сше(д) … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
Geflügelte Worte (Antike) — Alpha und Omega, Anfang und Ende, kombiniert zu einem Buchstaben Diese Liste ist eine Sammlung alt und neugriechischer Phrasen, Sprichwörter und Redewendungen. Sie beschreibt ihren Gebrauch und gibt, wo möglich, die Quellen an. Graeca non… … Deutsch Wikipedia
ГРИГОРИЙ ПАЛАМА — [Греч. Γρηγόριος Παλαμᾶς] (ок. 1296, К поль 14.11.1357, Фессалоника), свт. (пам. 14 нояб., переходящее празд. во 2 ю Неделю Великого поста), архиеп. Фессалоникийский, отец и учитель Церкви. Жизнь Источники Свт. Григорий Палама. Икона. Посл. треть … Православная энциклопедия
Omurtag's Tarnovo Inscription — The Omurtag s Tarnovo Inscription. The Omurtag s Tarnovo Inscription is an inscription in Greek language, engraved on a column of dark syenite found in the SS. Forty Martyrs Church in Tarnovo. The inscription was known since 1858 when Hristo… … Wikipedia